Friss�t�sS�g�

hidaspal

2008.07.13. 22:34 -

A gazdas�g �s a mindennapi �let sz�m�ra sz�ks�ges energia biztos�t�sa alapvet� k�rd�se a mai politik�nak. A v�zer�m�, atomer�m�, �s a g�zimport t�bbek k�z�tt k�nyes t�m�i voltak az elm�lt �vtizedeknek �s maradnak is azok v�rhat�an hosszabb t�von is. Az energia egyr�szt tudom�nyos-technol�giai k�rd�s, rendelkez�sre �ll-e a sz�ks�ges technol�gia. Tov�bb� gazdas�gi k�rd�s, azaz ez a technol�gia megfizethet� �r� energi�t szolg�ltat-e a gazdas�g sz�m�ra. Az �ron kereszt�l szoci�lis k�rd�s is. K�rnyezetv�delmi k�rd�s is, gondoljunk egyr�szt a glob�lis felmeleged�sre, de arra is, vajon egy er�m� meg�p�t�se mennyire rontja a k�rnyezet �lhet�s�g�t, mennyire k�ros�tja az �l�vil�got. Biztons�gi k�rd�s is, mekkora �s milyen k�rnyezeti k�rt okozhat egy er�m� lerombol�sa, vagy egy baleset, ill. egy m�sik orsz�g vagy csoport mennyire tudja a politik�t befoly�solni az energiaforr�sok manipul�l�s�val. �sszetett k�rd�sr�l van teh�t sz�, s�lyosan hib�zhat az, aki csak egyetlen szempont alapj�n akarn� eld�nteni, mib�l is termelj�nk energi�t a j�v�ben.

[12-1]

eszi	El�zm�ny | 2009.02.20. 11:53 - #12

A napszakok k�z�tti �tir�ny�t�st megval�s�t� m�dszer csak elvileg ad lehet�s�get arra, hogy a rendszertartal�kot sok melegen tartott, de kihaszn�latlan er�m�vi t�bbletkapacit�s lek�t�se helyett m�g t�bb speci�lis felhaszn�l�si kateg�ri�hoz tartoz� fogyaszt�nak a terhel�s v�ltoz�s�hoz igaz�tott id�pontban t�rt�n�, �s k�zpontilag ir�ny�tott ki-bekapcsol�sa k�pezze. Most ezt a felt�telt egyetlen fogyaszt� sem teljes�ti teljes m�rt�kben.� A most vez�relt tarif�t ig�nybevev� fogyaszt�k m�r majdnem eleget tesznek ennek a krit�riumnak, de a k�zpontilag jelzett id�z�na kezdet�n az �sszes nem tel�tett h�t�rol� elkezd fogyasztani. A tel�tetts�ghez hi�nyz� energiamennyis�gt�l f�gg� vez�rl�sre a 25-30 �vvel ezel�tt kidolgozott m�szaki megold�sok k�s�rleti st�diumban maradtak, �gy a m�lyv�lgy jelens�g �jf�l ut�n tov�bbra is jelentkezik. Villamosenergi�val h�t fejleszteni jelenleg csak olyan helyen �sszer�, ahol m�s energiahordoz� haszn�lat�nak valamilyen komoly akad�lya van. Van egy r�szter�let, ahol a vez�relt tarif�ra val� �tt�r�st a m�r�s �s a fogyaszt� k�sz�l�k egyidej� fejleszt�s�vel lehetne csak megoldani, m�gpedig a forr�v�zt�rol�k a r�gi �p�t�s� lak�sokban, amelyekben vagy a m�sodik m�r�hely kialak�t�sa �s a j�rul�kos szerel�s jelentene feleslegesen nagy terhet, vagy az �tt�r�st a jelenlegi szab�lyok egy�bk�nt is lehetetlenn� teszik. Ugyanez vonatkozik egy-egy m�sfajta f�t�s n�lk�li helyis�g nem vez�relt tarif�s elektromos f�t�k�sz�l�k�re is. Ezenk�v�l mind a k�z�ss�gi, mind pedig a gazdas�gi c�l� felhaszn�l�k sz�mos olyan villamosenergi�t haszn�l� funkci�t m�k�dtetnek, amelyek eset�ben egy t�rol�s beiktat�sa vagy a vez�rl�snek/m�k�d�snek a megl�v� t�rol�hoz val� igaz�t�sa megsz�ntethetn� vagy minimaliz�lhatn� az elektromos ell�t� rendszer cs�csidei �s napk�zi ig�nybev�tel�t, azaz lehet�v� tenn� a napszakok k�z�tti �tir�ny�t�st. N�h�ny alkalmas felhaszn�l�si ter�let: v�zt�rol�k t�lt�se, term�nyek dar�l�sa, g�zok cseppfoly�s�t�sa, fagyaszt�s. Sok a t�m�hoz kapcsol�d� adat �rhet� el a Magyar Energia Hivataln�l: http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&HKL=103&lng=1

hidaspal

El�zm�ny | 2009.02.17. 21:28 - #11

�rdemes �szben tartani a k�vetkez� nett� (�FA-n�lk�li) �rakat: � A paksi �ram termel�i �ra: kb. 12 Ft/kWh Az ezen alapul� vez�relt ("�jszakai") �ram fogyaszt�i �ra: kb. 14 Ft/kWh Az �ltal�nos ("nappali") �ram fogyaszt� �ra kb. 22 Ft/kWh A sz�lenergia termel�i �ra: kb. 30 Ft/kWh A f�ldg�z fogyaszt�i �ra: kb. 11 Ft/kWh � L�tszik, hogy a sz�lenergia �r�nak m�g legal�bb a harmad�ra kellene esnie, hogy az egy�bk�nt velej�r� kellemetlens�get, a vez�relhetetlens�get �rdemes legyen kompenz�lni. A piac k�l�nben nem veszi be. Kis mennyis�get a fejleszt�s �rdek�ben be lehet keverni, de erre nem lehet alapozni egyel�re. Nyilv�n el�bb kell az �rnak esnie, mert ha a berendez�s �ra a beruh�z�sok ut�n esik le, az �ram is dr�ga lesz, mert a t�nylegesen be�p�tett berendez�snek kell megt�r�lnie. De a forr�s bizonytalans�ga (f�j vagy nem f�j, ha f�j, t�l er�sen f�j), akkor is megmarad.

hidaspal

El�zm�ny | 2009.02.17. 19:56 - #10

Nekem is vannak energiaprobl�m�im, f�leg az energia�rak miatt. De t�lzott �g�ki�g�sel nem tal�lkoztam. Van olyan izz�m, amit m�g valamikor a 80-as �vek v�g�n tekertem be. Csak a k�nai gy�rtm�ny� energiatakar�kos kompakt f�nycs�vekn�l tapasztaltam n�h�ny hetes �lettartamot. � Az energiafogyaszt�s �tir�ny�t�sa is r�g�ta l�tezik, a 80-as �vekben m�r boztosan volt, ez az �jszakai �ram. Nyilv�n vannak korl�tai az �jszakai fogyaszt�snak, a villamosnak pl. akkor kell j�rnia, vil�gosban, amikor az emberek �bren vannak. Az �jszaka az alv�s �s a nyugalom term�szetes ideje. Ekkor termel�dik a melatonin, amit�l aludni tud az ember. A h�rom m�szakban �l�s csak sz�ks�gmegold�s. � � Nem lehet kiker�lni teljesen a fogyaszt�shoz igazod� energiatermel�st. A legegyszer�bb �s legolcs�bb megold�s az atomer�m�, mint alaper�m� �s v�zier�m�, mint cs�cser�m�. A gazdas�gi realit�sokt�l itt sem szabad eltekinteni. nagyon sokat hallunk a hat�konys�gr�l, ami a hat�kony, azaz olcs� energiatermel�st is jelenti.

eszi	El�zm�ny | 2009.01.22. 10:55 - #9

A napszakok k�z�tti �tir�ny�t�st megval�s�t� m�dszer elvileg arra is lehet�s�get ad, hogy a rendszertartal�kot sok melegen tartott, de kihaszn�latlan er�m�vi t�bbletkapacit�s lek�t�se helyett m�g t�bb speci�lis felhaszn�l�si kateg�ri�hoz tartoz� fogyaszt�nak a terhel�s v�ltoz�s�hoz igaz�tott id�pontban t�rt�n�, �s k�zpontilag ir�ny�tott ki-bekapcsol�sa k�pezze. Az �gy l�trej�v� rendszertartal�k lehet�v� teheti az id�j�r�s szesz�lyeit k�vet� m�don termel� sz�lgener�toroknak a jelenlegin�l nagyobb mennyis�gben t�rt�n� h�l�zatra kapcsol�s�t, �s ehhez sem a sz�lel�rejelz�s pontoss�g�nak nem kellene javulnia, sem pedig tov�bbi rendszertartal�kot nem kellene lek�tni. ( A Magyar Energia Hivatal �ltal k�zz�tett tanulm�ny szerint most 330 MW sz�ler�m� teljes�tm�ny kapcsolhat� a h�l�zatra.) A 2005-�s p�ly�zati keret (330 MW) t�bbsz�r�s t�ljegyz�se nemcsak a ki�r�s nagyon kedvez� felt�teleit mutatja, hanem azt is, hogy b�ven van az �gazatban fejleszt�si hajland�s�g. A t�ljegyz�s t�ny�t a p�ly�zati elj�r�s nem igaz�n haszn�lta ki a t�mogatott �rnak, a t�mogat�si id�szaknak vagy valamelyik m�s param�ternek az �llam �s a fogyaszt�k sz�m�ra kedvez�bb ir�nyba terel�s�re. Az elj�r�sba tal�n belef�rt volna valamilyen verseny is. A kiad�s a speci�lis felhaszn�l�si kateg�ria alkalmaz�si felt�teleinek megteremt�s�re �s a t�bbletk�lts�g az adott funkci� �zemben tart�s�ra csak az energia �r�b�l t�r�lhet meg a fogyaszt�nak. A szolg�ltat�i szektorban a k�lts�gek megt�r�l�s�nek forr�sa a hat�konys�g javul�sa.

eszi	El�zm�ny | 2009.01.19. 21:35 - #8

„Ezt a fesz�lts�get!” - hallhattuk az energiatakar�koss�gra felh�v� Forg� Morg� panasz�t. A panasz mostanra m�s �rtelmet nyert.� A 90-es �vekben 220-r�l 230V-ra emelkedett a h�l�zati fesz�lts�g szabv�nyos �rt�ke. �vtized�nkben pedig �jb�l tapasztaljuk a h�l�zati fesz�lts�g �rt�k�re vonatkoz�an a 30-40 �vvel ezel�ttihez hasonl� panaszokat. Csakhogy most nem a t�lzott fesz�lts�gcs�kken�s, hanem a t�lfesz�lts�g okoz gondot a fogyaszt�knak, hiszen nem mindegyik �jszaka is m�k�d� fogyaszt�juk viseli el j�l a 250 V-ot megk�zel�t� fesz�lts�get. A 230 V-os izz�l�mp�k k�l�n�sen �rz�kenyek a t�lzott ig�nybev�telre, �s id�nk�nt t�megesen �gnek ki. A gy�r k�n�lat�ban m�r r�gen is volt a 240 �s 250 V-os villany�g� is, de a kereskedelem nem rendelt olyan �rut, teh�t nem lehetett kapni sem. Most a szak�zletekben is� t�bbnyire csak megrendel�ssel, de j�val dr�g�bban lehet a 240 V-os �g�kh�z hozz�jutni. A fentiek oka az a t�bblet, amivel az alaper�m�vek legkisebb teljes�tm�nye is meghaladja az orsz�gos alaph�l�zat teljes�tm�nyig�ny�t. A helyzet a hivatalosan m�lyv�lgynek nevezett id�szakban (�jf�lt�l hajnalig) v�lhat kritikuss�. Seg�tene a gondok megold�s�ban egy��jfajta fejleszt�spolitika, amely a most eg�sz nap m�k�d� egyes felhaszn�l�sok olyan �talak�t�s�t �szt�n�zn�, amelynek elv�gz�se ut�n az �talak�tott berendez�sek fogyaszt�suk �jelent�s r�sz�vel nem nappal, hanem a kritikus �jszakai id�szakban terheln�k a h�l�zatot. A villamosenergia rendszernek a v�lgy �s m�lyv�lgy id�szakban n�vekedne a kihaszn�lts�ga, de az akkor elfogyasztott energia �nappali �s cs�cs �id�szakban nem jelenne meg ig�nyk�nt az er�m�vek fel�. Az energiaig�nynek a napszakok k�z�tti nagyar�ny� �tir�ny�t�sa jav�tan� a rendszer hat�sfok�t, cs�kkenten� az er�m�veknek a� rendszer biztons�gos m�k�d�s�hez sz�ks�ges �sszteljes�tm�ny�t, cs�kkenten� er�m� fejleszt�si ig�nyt, tov�bb� a t�lfesz�lts�g m�rt�k�nek �s gyakoris�g�nak reduk�l�sa, valamint az elfogyasztott energia egy r�sz�nek olcs�bb� v�l�sa k�vetkezt�ben el�ny�s lehetne a fogyaszt�knak is. A megval�s�t�s csak az �sszes �rintett cselekv� r�szv�tel�vel k�pzelhet� el, hiszen nemcsak m�szaki, hanem jogi �s �zleti v�ltoztat�sok is sz�ks�gesek, �s mindez csak egy�tt vezethet el a� k�v�nt c�lhoz. �

hidaspal

El�zm�ny | 2008.08.26. 05:15 - #7

Az ut�bbi hetek gr�z-orosz h�bor�ja mutatja, mennyire vil�gpolitikai k�rd�s is Eur�pa energiaell�t�sa. F�ldg�zra hossz� ideig nagy mennyis�gben lesz sz�ks�g�nk �s sz�momra nyilv�nval�, hogy kell egy olyan forr�s is, amihez Oroszorsz�gnak nincs k�ze. Sz�ba ker�lt kor�bban egy azeri-gr�z-feketengeri-ukr�n g�zvezet�k is, de az oroszok Gori elfoglal�s�val �s Poti kik�t�j�nek lerombol�s�val bebizony�tott�k, mennyire sebezhet� egy ilyen megold�s. Marad a Nabucco, ir�ni g�zzal felt�ltve. �gy t�nik, Ir�n az atomprogramj�val csak Busht akarja kibekkelni, hiszen m�g Ir�n legf�bb vall�si vezet�je - az azeri csal�db�l sz�rmaz� - Khamenei ajatollah is kijelentette, hogy Ir�nnak nincs sz�ks�ge atomfegyverre. Ir�nnak az atomfegyver legfeljebb az�rt kell, hogy az Egyes�lt �llamok ne merje megt�madni, ahogy �szak-Kore�t sem merte, de pl. a t�megpuszt�t� fegyvererekkel nem rendelkez� Irakot sim�n leg�zolta. Most a legut�bbi h�rek szerint ott tartunk, hogy Oroszorsz�g rak�t�kkal akarja ell�tni Sz�ri�t, amivel a Nabuccot is be tudja ker�teni, nem besz�lve Sz�ria egy�b c�ljair�l. Sajnos az EU egy�ltal�n nem egys�ges az orosz fenyeget�ssel kapcsolatban.

hidaspal

El�zm�ny | 2008.07.31. 17:32 - #6

Nekem err�l egy besz�lget�sem volt egy szerel�vel, �s akkor abb�l az j�tt ki, hogy a haszn�lati melegvizet me tudn�m oldani, de az nekem am�gy sem ker�l sokba, havonta 3-4 ezer forint vez�relt �rammal, ez�rt tulajdonk�ppen sohasem t�r�lne meg. F�t�sre pedig pont a legfontosabb id�szakban lenne alkalmatlan, azaz a hossz� hideg t�li �jszak�kon. Hallottam olyan rendszerr�l is, ahol a ny�ri h�mennyis�get f�ldalatti tart�lyban t�rolj�k t�lre, de ez nyilv�n igen dr�ga rendszer.   �n a j�v� sz�m�ra ink�bb olyan helyi er�m�rendszert tudok elk�pzelni, ahol ilyen napkollektorok (napf�ny->h�), f�ldalatti t�rol�k �s sz�ler�m�vek �s napelemek  (napf�ny->�ram) egy falu vagy v�rosr�sz melegviz�r�l �s �ram�r�l gondoskodnak. Egy�ni megold�sk�nt a napelemek (napf�ny->�ram) �r�nak cs�kken�s�re, ill. hat�sfok�nak n�veked�s�re is sz�ks�g lenne. Az ut�bbi tudtommal kevesebb, mint 10%. Tal�n a k�nai napelemek majd itt is let�rik az �rakat, de a t�megtermel�s �s t�megig�ny t�rn� le igaz�n.

JohnErzsebet

El�zm�ny | 2008.07.25. 14:16 - #5

�n is mint f�llaikus sz�lok hozz� (ugyan m�rn�k vagyok, de villamos �s m�r r�g nem praktiz�lok): Vannak ilyen p�ly�zatok most is. De az-azt hiszem-sem elvileg sem gyakorlatban nem volna helyes, ha az �llam mindenj terhet levenni az �j energiaforr�sra �t�ll� fogyaszt�t�l, mert annyi befektet�ssel ak�r le is vihetn� a g�z- ill. villamosenergia �r�t, pedig az a c�l, hogy az �rak min�l jobban k�zel�ts�k meg a t�nyleges r�ford�t�st. Teh�t: Az alternat�v energ�ra val� �tt�r�s legyen prefer�lva-de csak r�szben. Szerintem.

RozsaMisi

El�zm�ny | 2008.07.25. 12:40 - #4

�n ehhez a t�m�hoz nagyon h�lye vagyok. De laikusk�nt �rdekelne a v�lem�nyed Pali arr�l, hogy az alternat�v energi�k el�r�s�hez , mik�nt lehetne nagyobb , sz�lesebb r�teg sz�m�ra el�rhet�s�get biztos�tani. N�lunk az utc�ban az egyik csal�d megoldotta ezt a napkollektoros dolgot. Azt mondj�k rengeteget lehet vele sp�rolni �s nagyon j�l m�k�dik. De a be�p�t�si k�lts�ge piszok magas volt, ezt a legt�bb csal�d ma Magyarorsz�gon nem engedheti meg mag�nak.

hidaspal

El�zm�ny | 2008.07.17. 11:26 - #3

Az atomenergi�t, k�zelebbr�l a jelenleg alkalmazott maghasad�sos technol�gi�t m�g n�h�ny - tal�n h�rom - �vtizedig n�lk�l�zhetetlennek tartom �n is. A f� szempont a gazdas�goss�g, ma ez a legolcs�bb energia n�lunk. Paks kb. 9 Ft/kWh k�lts�ggel termel energi�t. A technol�gia h�tr�nya, hogy a sug�rz� hasad�anyagot az er�m� kikapcsol�sakor is hossz� ideig kezelni kell. Ez ut�bbi gondon a f�zi�s er�m�vek fognak seg�teni, v�rhat�an ipari m�retekben a 2040-es �vekt�l. Van egy er�s f�lelem att�l, hogy nem tudjuk biztons�gosan kezelni a nukle�ris hullad�kot, �s az majd t�bbezer �vig szennyezi a k�rnyezetet. De vegy�k figyelembe azt is, hogy amikor a nukle�ris hullad�kot a f�ld m�ly�be tessz�k, akkor oda tessz�k vissza, ahonnan el�vett�k. Ott volt az kor�bban is, �s a F�ld h�tt�rsug�rz�sak�nt eddig is terhelte a k�rnyezetet. Ez a terhel�s addig tart, am�g az energiatermel�sre haszn�lt neh�z atommagok mind le nem bomlanak a nemsug�rz� �lomig. A hasad�sos er�m� tulajdonk�ppen ezt a folyamatot felgyors�tja, �s az energia jav�t a k�rnyezetet nem terhel� m�don kinyeri a neh�z atommagokb�l. Nem n�velj�k, hanem cs�kkentj�k teh�t v�geredm�nyk�ppen a k�rnyezet sug�rterhel�s�t hossz� t�von.

hidaspal

El�zm�ny | 2008.07.17. 10:40 - #2

Az al�bbi �szrev�telt mag�nlev�lben kaptam, de a t�ma miatt beteszem ide, term�szetesen szem�lytelen�l: Ezzel kapcsolatban, annyi lenne az �szrev�telem, hogy bel�that� id�n bel�l szerintem a hagyom�nyos, fosszilis energiahordoz�k (sz�n, k�olaj, f�ldg�z...) el�get�s�r�l, mint alapvet� energiaell�t�si strat�gi�r�l az atomenergia termel�s fokoz�s�ra val� �t�ll�s jelenthetn� a legjobb megold�st. Ez esetben az energiaell�t�si strat�gia c�mszavakban �sszefoglalva valahogy �gy alakulhatna: 1. ATOMENERGIA 2. VILLAMOS ENERGIA 3. HIDROG�N G�Z (+ mell�kterm�kk�nt ill. t�rsterm�kk�nt: NEH�Z V�Z...) (4. sz�ks�g eset�n az el��ll�tott hidrog�n g�z egyr�sze "�talak�that�" pl. METANOLL� (vagy esetleg helyette valami m�ss�...)) Ezt az esetleges energia strat�giai �t�ll�st indokoln� pl.: az  Eur�pai Uni� energia f�gg�s�ge az importb�l beszerezhet� fosszilis energiahordoz�kt�l. Ehhez az al�bbi felt�teleknek kellene teljes�lni�k: 1. Megfelel� politikai sz�nd�k 2. T�ke 3. hum�n er�forr�s 4. m�retgazdas�goss�g (optim�lis �zemm�ret stb...) 5. az id�, mint t�nyez�

hidaspal

El�zm�ny | 2008.07.13. 22:34 - #1

A gazdas�g �s a mindennapi �let sz�m�ra sz�ks�ges energia biztos�t�sa alapvet� k�rd�se a mai politik�nak. A v�zer�m�, atomer�m�, �s a g�zimport t�bbek k�z�tt k�nyes t�m�i voltak az elm�lt �vtizedeknek �s maradnak is azok v�rhat�an hosszabb t�von is. Az energia egyr�szt tudom�nyos-technol�giai k�rd�s, rendelkez�sre �ll-e a sz�ks�ges technol�gia. Tov�bb� gazdas�gi k�rd�s, azaz ez a technol�gia megfizethet� �r� energi�t szolg�ltat-e a gazdas�g sz�m�ra. Az �ron kereszt�l szoci�lis k�rd�s is. K�rnyezetv�delmi k�rd�s is, gondoljunk egyr�szt a glob�lis felmeleged�sre, de arra is, vajon egy er�m� meg�p�t�se mennyire rontja a k�rnyezet �lhet�s�g�t, mennyire k�ros�tja az �l�vil�got. Biztons�gi k�rd�s is, mekkora �s milyen k�rnyezeti k�rt okozhat egy er�m� lerombol�sa, vagy egy baleset, ill. egy m�sik orsz�g vagy csoport mennyire tudja a politik�t befoly�solni az energiaforr�sok manipul�l�s�val. �sszetett k�rd�sr�l van teh�t sz�, s�lyosan hib�zhat az, aki csak egyetlen szempont alapj�n akarn� eld�nteni, mib�l is termelj�nk energi�t a j�v�ben.

[12-1]