Friss�t�sS�g�

hidaspal

2008.08.27. 02:39 -

Sokf�le n�zet napvil�got l�tott m�r a vid�k �s a falvak j�v�j�vel kapcsolatban. Van, aki szerint a falu megsz�ntetend� k�z�pkori hagyom�ny, m�sok szerint pont ford�tva, Kertmagyarorsz�gg� kell v�lnunk, mert csak a f�ldm�vel�s az egyetlen igaz gazd�lkod�si m�d. Ezen n�zetekkel kapcsolatban vizsg�ljuk meg egyr�szt, hogy sz�ks�ge van-e egy�ltal�n az emberis�gnek arra, hogy egyen, vagy �ppen azt, hogy az �lelmen t�l m�s term�keket fogyaszt-e. Ezek, azt hiszem vil�gos, el�g k�lt�i k�rd�sek, de egy�ltal�n nem �rdemtelen felvetni �ket, hiszen a sz�ls� n�zeteknek komoly t�boruk van. Pedig az igazs�g valahol a kett� k�z�tt van, ahogy az m�r lenni szokott. Nagyon fontos persze a finansz�roz�s k�rd�se. A mez�gazdas�gi tev�kenys�g vajon �nnfenttart�, piaci gazd�lkod�si m�d, avagy m�sok �ltal finansz�rozand� d�sz�letm�d? Mi az �llam szerepe? Ha valaki szerint az �llam ne avatkozoon be, akkor nem �rdemes-e azt v�giggondolni, hogy kor�bban nem avatkozott-e be, �s legal�bb a kor�bbi hib�kat nem kell-e az �llamnak m�g egy utols� beavatkoz�ssal j�v�tenni? �gy lesz ugyanis a nett� beavatkoz�s nulla.

[2-1]

hidaspal

El�zm�ny | 2008.08.27. 03:57 - #2

A minap az EchoTV Civil Akad�mi�j�n egy hasznos adatot hallottam. Magyarorsz�gon ma mintegy 700 ezer mez�gazdas�gi gazd�lkod� egys�g van. A szocialista rendszer idej�n kb. 2000 volt, t�eszek �s �llami gazdas�gok form�j�ban. Magyarorsz�g k�zel 50%-a m�velhet� ter�let, ebben csak Mold�via el�z meg benn�nket Eur�p�ban n�h�ny sz�zal�kkal, de vil�gviszonylatban is nagyon j�l �llunk. Ez 40-50 ezer n�gyzetkilom�tert, azaz 4-5 milli� hekt�rt jelent. Egy gazd�lkod�ra teh�t �tlagosan 6-7 hekt�r jut, ami harmada-negyede egy k�z�pkori jobb�gyteleknek. �rezhet�, ennyi f�ldb�l milyen sz�nvonalon lehet meg�lni. Amikor M�ty�s kir�ly idej�n, majd R�k�czi idej�re ism�t a r�gi nagy orsz�g lakoss�ga 2 milli� volt, akkor munkaer�hi�ny volt, amit a m�sodik jobb�gys�ggal (r�gh�z k�t�ssel), ill. nagyar�ny� betelep�t�sekkel orvosoltak. Ehhez j�tt a nagy term�szetes n�pszaporulat �s a 19. sz�zadban m�r a jobb�gytelkek elapr�z�d�sa, az elzsell�resed�s volt a probl�ma, ami a 20. sz�zadi f�ld�hs�ghez �s f�ldoszt�sokhoz vezetett. A mez�gazdas�g azonban m�r nem tudta eltartani a n�pess�get, ez adott lend�letet a kiegyez�s ut�ni iparos�t�snak. 1900 k�r�l a 20 milli�s orsz�g GDP-je nagyobb volt, mint az ugyancsak 1867-ben (Meidzsi-restaur�ci�) fejl�d�snek indul�, 1900-ban 30 milli�s Jap�nnak. Sajnos a mi fejl�d�s�nk ezut�n megt�rt. Sz�ks�g lenne n�lunk a birtoknagys�gok valamelyes n�veked�s�re. 3 ezer telep�l�ssel sz�molva ma falvank�nt 240 gazd�lkod� van. Ha ennek csak a negyede lenne, az 60 csal�d, 240 ember. De nem mindenki a mez�gazdas�gb�l �l, a szolg�ltat�sok is foglalkoztatnak embereket, t�bbet, mint az ipar �s a mez�gazdas�g. Nagy vonalakban is l�tszik, hogy egy n�h�ny sz�z f�s falu is lehet �letk�pes, felt�ve, hogy bizonyos int�zm�nyeket a szomsz�daival k�z�sen tart fenn. �sszek�lt�ztetni ezeket az embereket a munkahelyt�l, term�szetes �lett�rt�l val� elszak�t�s miatt is b�n lenne. Term�szetesen az �letm�djuk finansz�roz�s�t is alapvet�en helyben kell megoldani szerintem. Ebben seg�thet az �llam. Az 1990-es �vek elej�n a f�ldet sz�tosztott�k, de nem adt�k hozz� a feldolgoz�ipart, �gy ma a feldolgoz�k f�l�znek le minden hasznot. Most �ppen azt halljuk, hogy a 15 forintos l�alm�b�l a boltban mi 200-300 forint�rt vehet�nk almalevet, s a nagy �rr�s miatt a termel�k m�lyen vesztes�gesek. Szerintem egyszeri �llami seg�ts�g kellene a feldolgoz� �s �rt�kes�t� szervezetek l�trehoz�s�hoz. Ehhez r�szben propaganda kellene, olyan p�ld�k bemutat�sa, mint az 1993-1995 �ta m�k�d� m�rahalmi M�rakert t�sz. Hasonl� p�ld�kat hozott a Duna TV Minoritates Mundi m�sora pl. D�l-Tirolb�l, ahol a gazdasz�vetkezetek nem nyers term�nyt, hanem �lelmiszeripari term�keket �rulnak. Ehhez ipari beruh�z�sok kellenek, amihez ma nincs t�ke, de �llamilag garant�lt hitelekkel ez megoldhat� lenne. A m�sik oldalon pedig ott van az a sz�m�t�s, hogy menjen csak t�nkre a sok kistulajdonos �s kev�s ma is t�ker�s nagytulajdonos kez�be hulljon a f�ldj�k. Csak azut�n mib�l tartjuk el azt a sok nincstelent?

hidaspal

El�zm�ny | 2008.08.27. 02:39 - #1

Sokf�le n�zet napvil�got l�tott m�r a vid�k �s a falvak j�v�j�vel kapcsolatban. Van, aki szerint a falu megsz�ntetend� k�z�pkori hagyom�ny, m�sok szerint pont ford�tva, Kertmagyarorsz�gg� kell v�lnunk, mert csak a f�ldm�vel�s az egyetlen igaz gazd�lkod�si m�d. Ezen n�zetekkel kapcsolatban vizsg�ljuk meg egyr�szt, hogy sz�ks�ge van-e egy�ltal�n az emberis�gnek arra, hogy egyen, vagy �ppen azt, hogy az �lelmen t�l m�s term�keket fogyaszt-e. Ezek, azt hiszem vil�gos, el�g k�lt�i k�rd�sek, de egy�ltal�n nem �rdemtelen felvetni �ket, hiszen a sz�ls� n�zeteknek komoly t�boruk van. Pedig az igazs�g valahol a kett� k�z�tt van, ahogy az m�r lenni szokott. Nagyon fontos persze a finansz�roz�s k�rd�se. A mez�gazdas�gi tev�kenys�g vajon �nnfenttart�, piaci gazd�lkod�si m�d, avagy m�sok �ltal finansz�rozand� d�sz�letm�d? Mi az �llam szerepe? Ha valaki szerint az �llam ne avatkozoon be, akkor nem �rdemes-e azt v�giggondolni, hogy kor�bban nem avatkozott-e be, �s legal�bb a kor�bbi hib�kat nem kell-e az �llamnak m�g egy utols� beavatkoz�ssal j�v�tenni? �gy lesz ugyanis a nett� beavatkoz�s nulla.

[2-1]