A liber�lis demokrata a vall�sszabads�g h�ve

H�ve az �llam �s egyh�z sz�tv�laszt�s�nak, amit nem egyoldal�an gondol. Az �llam se sz�ljon bele az egyh�zak �gyeibe, az egyh�zak se az �llam�ba int�zm�nyesen. A polg�rok lelkiismerete �gyis �rv�nyes�ti az egy�neken kereszt�l az egyh�zak vonz� �s tart�s �rt�keit.

Az egyh�zak �n�ll�s�g�nak r�sze az �letk�pess�g�k is. Az �llamnak helyre kell hoznia az elm�lt �vtizedek egyh�zellenes gazdas�gi l�p�seit. A j� megold�s nem az egyh�zak rendszeres t�mogat�sa – bizonyos kiv�telekkel, mint pl. a m�eml�kv�delem – hanem az egyh�zak megfelel� j�vedelemtermel� vagyonnal val� ell�t�sa. Az alacsonyabb �llami ad�ztat�s is hozz�j�rulhat ahhoz, hogy a h�vek adom�nyaikkal seg�thess�k egyh�zukat. Itt a De�k Ferenc �ltal is prefer�lt amerikai (liber�lis �s konzervat�v) modellt tartja j�nak, ami nagyon id�t�ll�nak bizonyult. A szerz�d�seket azonban be kell tartani, minden v�ltoztat�st az egyh�zakkal egyeztetve kell v�grehajtani.

A liber�lis demokrata a gazdas�gban is az es�lyegyenl�s�g h�ve

Az alacsony ad�k �s nem az egyes k�l�n kedvezm�nyek h�ve. A nagy nemzetk�zi v�llalatok a GDP termel�s�b�l nagyobb r�szben, a foglalkoztat�sb�l kisebb r�szben veszik ki a r�sz�ket. A csak a nagy v�llalatok t�mogat�sa torz gazdas�gi szerkezethez vezet, �s nem cs�kkenti megfelel� m�rt�kben a munkane�lk�lis�get. Egyenl� es�lyt kell biztos�tani mindenkinek az alacsonyabb ad�kkal. �gy a j�vedelem ott marad, ahol hat�konyabban dolgoznak, ott beruh�zhatnak �s �gy a gazdas�g is gyorsabban n�het. V�g�l t�bb jut szoci�lpolitik�ra.

A liber�lis demokrata a szabad piac h�ve

A piac a gazdas�gtan klasszikusai szerint ott j�n l�tre, ahol annyi a vev� �s az elad�, hogy egynek a viselked�se nem befoly�solja az eg�sz viselked�s�t. Azaz nem j�n l�tre monop�lium vagy kartell, ami ellen Amerik�ban a 19. sz�zad �ta fell�pnek. Err�l sz�l a mond�s, hogy “a kicsi gy�ny�r�” (“small is beautiful”). Ha viszont valahol m�gis sz�ks�gszer� a monop�lium, akkor az jobb, ha �llami, mert az �llam vezet�it a t�rsadalom demokratikusan ellen�rzi, m�g a mag�nmonop�liumot nem.

A liber�lis demokrata nem ellens�ge az �llamnak

Az el�z�ekb�l k�vetkezik, hogy az �llam megsz�n�se egyben a demokratizmus megsz�n�s�t is jelenti. Az �llamot sz�ks�gszer�en helyettes�tik akkor nemdemokratikus (oligarchikus, diktatorikus) mag�nc�gek. Az �llam legyen kicsi az egy�nekkel szemben, de nagy a nagy c�gekkel szemben, a gazdas�gban is �rk�dj�n a szabad piac fenntart�s�n.

A k�lts�gvet�si egyens�ly megtart�sa azonban egy k�kem�ny korl�t. A k�lts�gvet�si deficit azt jelenti, hogy az �llam hitelb�l fedezi a t�lk�ltekez�st. Ezzel nagy hitelfelvev�k�nt jelenik meg a piacon, amivel megdr�g�tja a hiteleket mindenki m�s sz�m�ra. Ez a mag�nberuh�z�sok visszaes�s�hez �s a gazdas�gi n�veked�s cs�kken�s�hez vezet. A t�lk�ltekez�s ugyanakkor plusz v�s�rl�er�t is jelent, ami felgyors�tja az infl�ci�t.

A liber�lis demokrata f� t�masza a k�z�poszt�ly

A k�z�poszt�lynak megvannak a forr�sai ahhoz, hogy �n�ll� legyen, de el�g sz�mos is ahhoz, hogy demokratikus maradjon. Sz�moss�ga j� es�lyt ny�jt az als�bb r�tegeknek ahhoz, hogy oda felemelkedjenek.

A liber�lis demokrata a lak�hely megv�laszt�s�ban is az es�lyegyenl�s�g h�ve

Nem prefer�lja a v�rosokat a falvakkal szemben. A falvak az �lelmiszertermel�s k�zpontjai, �lelemre pedig mindig sz�ks�ge lesz az emberis�gnek. A falu nem maradis�g, hanem egy kislakoss�g� emberi telep�l�s. A liber�lis demokrata ugyanakkor nem prefer�lja a falvakat sem a v�rosokkal szemben.

Az �llami �jraeloszt�s sor�n egyenl� fejkv�ta j�r minden telep�l�snek egy c�men, nem a c�lzott t�mogat�sok �tl�thatatlan sokas�gak�nt, ami megk�ti a helyi �nkorm�nyzatok kez�t. D�nts�k el helyben, mire k�ltik a p�nz�ket, oktat�sra, eg�szs�g�gyre vagy k�zleked�sre, mindent helyben oldanak-e meg, vagy �sszefognak-e a szomsz�d telep�l�sekkel. Ennek megval�s�t�sa hosszabb t�von lehets�ges �tfog� �llamh�ztart�si �s �nkorm�nyzati reform keret�ben.

A halmozottan h�tr�nyos helyzet�ek elk�lt�z�s�t nem lehet forsz�rozni, mert k�pzetlens�g�k miatt m�shol sem kapnak munk�t. A gyermekeket kell k�pezni, de �k meg nem k�lt�zhetnek a sz�l�k n�lk�l. Ez�rt az oktat�st helyben, a kist�rs�gben kell megoldani. Ez�rt is �lhet�nek kell maradni a falvaknak. Am�g a k�lts�gvet�si—�jraeloszt�si-�nkorm�nyzati reform nem val�sul meg, addig a kisforgalm� vas�ti sz�rnyvonalak fenntart�s�t is az elmaradott t�rs�gek seg�lyez�si m�dj�nak kell tekinteni. Am�g nincs meg az �j m�dszer, a r�git fenn kell tartani.

A korszer� liber�lis demokrat�k a liberalizmus elvi hagyom�nya mellett fontosnak tartj�k a t�rsadalom visszajelz�seit is. A francia forradalom h�rmas jelszav�b�l indulnak ki: szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g.  

A szabads�g a v�lem�nnyilv�n�t�s, a sajt�, a k�z�letben val� r�szv�tel, a gazdas�gi v�llalkoz�s, az inform�ci�hoz jut�s szabads�ga.  

Az egyenl�s�g a jogi egyenl�s�g, az es�lyegyenl�s�g, a t�rsadalmi mobilit�s biztos�t�sa, a sz�let�si el�jogok �s az �tj�rhatatlan t�rsadalmi szakad�kok kialakul�s�nak elker�l�se.  

A testv�ris�g a m�sk�nt gondolkod�k ki nem g�nyol�sa, a m�s �rt�krendek, szimbolik�k demokratikus elt�r�se, az azokkal val� nem riogat�s. A testv�ris�g a k�l�nf�le szint� k�z�ss�gekbe (helyi, nemzeti, eur�pai, emberi) val� szerves beilleszked�s, egyik szintnek a m�sikkal val� szembe nem �ll�t�sa.

 A liber�lis demokrata nem ut�pista

 Tart�zkodik az elm�leti konstrukci�kt�l, nem falansztert akar �p�teni. Tudja, hogy a t�rsadalom nagyon sokf�le emberb�l �ll, sokf�le hagyom�nnyal, sokf�le gondolkod�sm�ddal, s ezeket plur�lis m�don tiszteli. Ha valami �jat akar, akkor azt meg�p�ti kicsiben �s hagyja fejl�dni. nem rombol le semmit, aminek m�g nincs k�sz a helyettes�t�je. B�k�n hagyja az embereket, ez alapvet� demokratikus tulajdons�g.

 
A liber�lis demokrata nem voluntarista

 �talak�tja, ha valami nem m�k�dik el�gs�gesen, de megtal�lja a sz�ks�ges minimumot, mert a t�l nagy v�ltoz�s �rthetetlen a t�rsadalom eg�sze sz�m�ra �s k�nnyen sz�tzil�lhatja azt. Komolyan veszi, hogy a szabads�g hat�ra a m�sik ember szabads�ga.

 
Egy megold�s: a libert�rius paternalizmus

 Ez egy eg�szen modern liber�lis megk�zel�t�si m�d, szokatlan n�vvel. Mert a libert�rius maga a radik�lis liber�lis, neoliber�lis-neokonzervat�v gazdas�gpolitik�val. De � odafigyel arra, hogy van, aki nem b�rja a temp�t egyr�szt, m�sr�szt pedig mindenkinek van saj�t akarata. Elismeri, hogy nem vagyunk egyform�k �s a k�r�lm�nyeink sem egyform�k.

 A neoliberalizmus gazdas�gi darwinizmus hulljon a f�rgese alapon. A paternalizmus �nmag�ban m�st jelent, a k�t kifejez�s kombin�ci�ja szokatlans�ga miatt felh�vja a figyelmet arra, hogy egy alapj�ban versenyelv� szeml�let odafigyel a neki kev�sb� megfelel�kre, �s megpr�b�l nekik is ny�jtani valamit, amit�l k�s�bb a saj�t l�bukra �llhatnak.

 A neoliberalizmus egy versenysport, a libert�rius paternalizmus egy a versenyszellem� �letre felk�sz�t� iskola. Nem fogja vissza azokat, akik j�l versenyeznek, fel�j�k neoliber�lis, de t�relemmel viseltetik a k�pess�geik vagy akaratuk miatt "lemarad�kkal" szemben. Sz�mukra a korl�tozott versenyt aj�nlja iskolak�nt �s semmik�ppen sem t�r p�lc�t felett�k gesztusaival sem.

Nem szabad teh�t �sszet�veszteni a libert�rius paternalizmust - m�s n�ven l�gy vagy aszimmetrikus paternalizmust - a kem�ny paternalizmussal. A kem�ny paternalista bizonyos dolgokat tilt, bizonyos dolgokat k�telez�v� tesz. Ez ut�bbira p�lda a tradicion�lis kereszt�nydemokr�cia vagy szoci�ldemokr�cia. �k korl�tozz�k a versenyt mindenki sz�m�ra, azaz �ltal�nosan tiltanak. Vagy valamit �ltal�nosan k�telez�v� tesznek, mint a szigor� apa, aki beosztja a gyerek minden perc�t. Pl. a szocializmus idej�n k�telez� volt a munkav�llal�s, a szakszervezeti tags�g, a m�jus elsejei felvonul�s, vagy az EU-ban az uborka �s a ban�n m�rete.

A v�g�n minden versenyb�l �s iskol�b�l kies� rem�lhet�leg keveseket a szoci�lpolitik�nak kell gondjaiba vennie.

A liber�lis demokrata hagyom�ny�rz�

 Ha m�r odafigyel legal�bb a liber�lis – Magyarorsz�gon a reform- �s dualizmus kori, a progressz�v 20. sz�zadi - hagyom�nyokra , akkor is tudja, hogy a liberalizmus is hossz� fejl�d�sen ment kereszt�l �s alkalmazkodott a korhoz. Ha valami sz�m�ra �j megold�st �tvesz valahonnan, akkor is tudja, hogy ez az �jdons�g az eredeti hely�n valamib�l kifejl�d�tt, �s figyelembe veszi a k�r�lm�nyekb�l ad�d� k�l�nbs�geket. Ami egyik helyen a term�szetes k�vetkez� l�p�s, a m�sik helyen nem.

 A liber�lis nemcsak a liber�lis hagyom�nyokat veszi figyelembe. Ha valami �jra van sz�ks�ge, lehet, hogy el�g megt�ltenie a r�gi form�t egy-k�t �j tartalmi elemmel. Nem �rez �lland� k�nyszert arra, hogy a f�rd�v�zzel a gyereket is ki�ntse. Csak saj�t mag�val szemben maximalista, nem mindenki m�ssal szemben.

 A liber�lis demokrata a term�szet hagyom�nyait is meg�rzi, azaz term�szetv�d�, z�ld politik�t folytat. A modern ember is a term�szet r�sze, ez�rt a z�ld politika nem jelent ipar- �s gazdas�gelleness�get, ahogy n�h�ny radik�lis vagy s�t�tz�ld ir�nyzat eset�n. Van, ahol a term�szetet kell teljesen �rintetlen�l meg�rizni, van ahol nagyon fontos a civiliz�ci� els�bbs�ge, a legt�bb helyen azonban meg kell tal�lni egy �rtelmes egyens�lyt.

 
A liber�lis demokrata nem t�veszti �ssze a populizmust a demokr�ci�val

 A populista a n�p �rdekeire hivatkozva politiz�l, a demokrata kik�ri a n�p v�lem�ny�t, s�t hagyja d�nteni r�szletk�rd�sekben is, nemcsak n�gy �venk�nt egy s�r� marketingkamp�ny v�g�n, amikor csak egy-k�t r�szletet szok�s kihangs�lyozni.

 A populista csak arat�skor jelentkezik, �s csak osztani akar, a demokrata ismeri a t�bbi alapm�veletet is, tudja, hogy az eredm�nyhez gondos munka �s t�relem sz�ks�ges, amit az eg�sz n�ppel egy�tt kell v�grehajtani, mindenki tud�s�t felhaszn�lva. Azt is tudja, hogy csak azt lehet megcsin�lni, amihez a tud�s m�r rendelkez�sre �ll, ez�rt nem lehet a c�lok k�z�tt �tletszer�en kapkodni. Az �ton v�gig kell menni.

(a folytat�st ld. a #2 hozz�sz�l�sban !!!) 

Oldal tetej�re