Friss�t�sS�g�

hidaspal	2008.10.03. 10:43 -
	A liberalizmus t�rt�nete sor�n v�ltozatos ideol�gi�v� fejl�d�tt:  hu.wikipedia.org/wiki/Liberalizmus Melyik form�nak melyek a jellemz�i? Ma Magyarorsz�gon melyik az aktu�lis?

[6-1]

JohnErzsebet

El�zm�ny | 2009.03.27. 12:48 - #6

Egyet�rtek veled. Csak annyiban reag�ln�k, ill.vitatkozn�k, hogy mikor a FIDESZ emberekr�l besz�l, az emberek v�lem�ny�re sz�m�t, stb, az nekem az�rt t�nik komikusnak, mert az embereken k�v�l kir�l lehet m�g sz�?! (Nyilv�n nem az �llatok v�lem�ny�re k�v�ncsi....) Jobb sz�haszn�latnak venn�m, ha a lakosok vagy az �llampolg�rok v�lem�nye �rdekeln�.

hidaspal

El�zm�ny | 2009.02.18. 15:39 - #5

Az internetet �n is az inform�ci� �s a v�lem�nyek szabad �raml�sa sz�nter�nek tekintem. Az SZDSZ-en bel�l ezt 1990 �ta pr�b�lt�k is elfojtani. Akkor volt a 4x4 oldalas bels� lap, ami az internet el�tt olvas�i levelek form�j�ban egy fontos bels� f�rum lehetett volna, de a t�red�k�re cs�kkentett�k a m�ret�t, �gy "sajnos" nem maradt t�r a tags�g v�lem�ny�nek. A demokr�cia arra korl�t�z�dott, hogy az inform�ci�hi�nyos, f�loldalas r�szinform�ci�kkal rendelkez� tags�g hogyan szavazott egy-egy gy�jt� hang� besz�d ut�n. �gy l�tszott egy ideig, hogy ez m�k�dik, csak �ppen a szavaz�t�bor veszett el. M�rpedig szavaz�k n�lk�l nincs demokr�cia, a d�mosz akarata n�lk�l nincs n�phatalom. Egy ideig lehet egyens�lyozni, de el�bb-ut�bb �tver�snek �rzik az emberek az ilyen demokr�ci�t. � Leb�zisdemorat�zz�k, azaz l�nyeg�ben leanarchist�zz�k azt, aki az eur�pai szubszidiarit�s�hu.wikipedia.org/wiki/Szubszidiarit%C3%A1s jegy�ben akar p�nzt �s hatalmat a helyi �nkorm�nyzatoknak, akik k�zelebb vannak az emberekhez, mint a korm�ny. Nem �rtem, mi�rt csod�lkozunk, hogy aki fityiszt mutat a n�pnek, arra a n�p nem szavaz. M�r az is sz�rny�, hogy az els� let�mad�s mindig a sz�haszn�latra vonatkozik. Ha embert mond, akkor fideszes, mintha nek�nk nem kellene embersz�mba venni az embereket. Ha n�pet mond, akkor populista, pedig ez a d�mosz, akinek a hatalm�r�l nevezt�k el �ll�t�lagos rendszer�nket, aki pedig nem t�r�dik a n�p v�lem�ny�vel, az nem demokrata. Az SZDSZ olyan p�rt, amelyen bel�l ez az alapfogalom, a demokr�cia, nincs tiszt�zva m�g olyan szinten sem, hogy amikor egyesek k�pviseleti demokr�ci�r�l besz�lnek, az sem igaz, ahogy a gyakorlatban kider�l. A "k�pvisel�" nem a n�pet k�pviseli a parlamentben, hanem a p�rtot �s korm�nyt a n�p el�tt. Azaz k�pviseleti elitokr�ci�nak, vagy k�pviseleti arisztokr�ci�nak nevezhetj�k ink�bb. A p�rtot nyugodtan nevezhetj�k Szabad Megmond�k Sz�vets�g�nek. �

JohnErzsebet

El�zm�ny | 2009.01.22. 23:31 - #4

Hogy ma Mo-n melyik ir�nyzat van? Nem tudom. De majd megpr�b�lom eld�nteni (!) , ha elolvastam a wikip�di�n �rottakat, meg �tveszem az online Liber�lis Akad�mi�nk tananyag�t, amely rem�lhet�leg el�bb-ut�bb nyomtatott form�ban is megjelenik. A nemzetk�zi �llapotokr�l �rdemes volna valaki olyan v�lem�ny�t kik�rni, akinek nagy nemzetk�zi �ttekint�se van. Ha nem siker�l k�zvetlen�l, esetleg beid�zhet�nk sz�munkra meggy�z� cikkeket...ha nem nagyon hossz�ak.

JohnErzsebet

El�zm�ny | 2009.01.22. 23:12 - #3

Azt l�tom m�g probl�m�nak, hogy mennyire alkalmas az internet komoly megbesz�l�sre, a dolgok alapos megvitat�s�ra. Mert a net tapasztalatom szerint egy nagyon gyors reag�l�si lehet�s�g, gyorsan lehet valamire felh�vni a figyelmet, akci�zni, stb, de nem tudom- tal�n m�g nincs is igaz�n kipr�b�lva-tud-e� p�tolni egy szakmai vit�t, amikor a vit�z�k hangjukkal, hanglejt�s�kkel, mimik�jukkal, stb. is kifejezik a mondanival�jukat. A szavaz�s nagyon j�l �s egyszer�en lebonyol�that� , de �nmag�ban a szavaz�sok eredm�nye nem egyenl� egy vita eredm�ny�vel, amely j� esetben konszenzusok alapj�n d�l el. Persze, �n hiszek abban, hogy mindez megoldhat�, csak partnerek kellenek hozz�, akik v�gigj�rj�k az utat �s megtal�lj�k a�k�vethet� v�ltozatokat.

gyufa

El�zm�ny | 2009.01.20. 18:27 - #2

Tov�bbmenn�k ezen a k�rd�sen, valahogy belesz�n�m az Internet hat�s�t a t�rsadalomra, mert az biztos, hogy mint eddig, minden technikai fejl�d�s, termel�si v�ls�g, hat�ssal volt az filoz�fi�ra, politik�ra, t�rsadalmi �talakul�sokra stb. Az Internet v�lem�nyem szerint m�r most fontos szerepet j�tszik a politik�ban (Obama sikere), a m�di�kban (virtu�lisan r�sztvev�je lehet szinte b�rki a t�rt�n�seknek), filoz�fi�ban megjelent A. Bard, k�l�nb�z� vil�gn�zetek, ideol�gi�k h�v�i k�nnyen tudj�k egym�s k�z�tt tartani kapcsolatukat, �zletek k�t�dnek seg�ts�g�vel, �s ami igaz�n forradalmi az egy teljesen �jfajta virtu�lis biznisz, ahol nem t�rgyak, hanem virtu�lis inform�ci�k cser�lnek virtu�lis gazd�t, virtu�lis p�nzeken a virtu�lis vil�gban (APEH semmilyen technik�val nem tudja felt�rk�pezni �s nincs is r� felhatalmaz�sa). �gy gondolom, hogy ennek k�vetkezm�nyei lesznek. Az egyik, sz�momra elfogadhatatlan lehets�ges k�vetkezm�nye a globaliz�ci� egyk�zpontos�t� hatalma egy ori�s piramis vagy egy szimpatikusabb, ami az Internet technik�j�t kop�rozva decentraliz�lja a politik�t, gazdas�got stb. �n ennek a m�sodiknak h�ve, terjeszt�je vagyok �s nem b�zis demokrata (Pimre szerint). Ez a technika m�r lehet�v� tette a sz�les t�megek sz�m�ra a k�z�s v�lem�nyalkot�st (ami nem csak vit�k eredm�nye k�pen sz�lethet meg, hanem „egyszer�” szavaz�g�pek seg�ts�g�vel is, l. IL honlapja) annak publik�l�s�t. L�nyeg�ben b�rki lehet �js�g�r�, �s egyben a h�r forr�sa is. � Egyes politiz�lgatni, politiz�lni akar�k s�lya n�vekedni fog az �tmeneti (jelenlegi) visszaes�s ut�n, k�vetelve a nagyobb belesz�l�s lehet�s�g�t, �rdekeit k�zvetlenebb�l szeretn� �rv�nyes�teni �s nem k�zvet�t�i h�l�zatokon kereszt�l. …. Ha ez mind nem k�vetkezne be, akkor sem lehetne a jelenlegi t�rv�nyhoz�i mechanizmusokkal a hatalmat megtartani valamint korm�nyozni �s ellen�rz�s alatt tartani vil�gukat. ���

hidaspal

El�zm�ny | 2008.10.03. 10:43 - #1

A liberalizmus t�rt�nete sor�n v�ltozatos ideol�gi�v� fejl�d�tt:  hu.wikipedia.org/wiki/Liberalizmus Melyik form�nak melyek a jellemz�i? Ma Magyarorsz�gon melyik az aktu�lis?

[6-1]